A ma Árpád dinasztiájába sorolt uralkodók soha nem nevezték magukat Árpád-házból valónak. Ha fel is merült a régmúlt ősökre való hivatkozás igénye, nem Árpádot tekintették dinasztiájuk névadó ősének. Árpád kori királyaink nem, vagy csak nagyon ritkán adták fiaiknak az Árpád vagy Álmos nevet, pedig a korban a névadásnak fontos szimbolikus jelentősége volt. Mindössze egy Árpád nevű herceget ismerünk (II. Géza fiát) és Álmos nevű herceg is csak kettő volt (I. Géza és Vak Béla fia) közülük is a második csaknem biztosan nem Álmos fejedelem utáni tiszteletből kapta nevét. Kézai Simon krónikájában a dinasztiát, mint Turul nemzetséget nevezte meg (de genere Turul). Azonban máshol nem lelhető fel ez az elnevezés, így valószínűleg a krónikaíró az uralkodó és a nemesség közötti viszony megváltozását, új értelmezését kívánta ezzel alátámasztani. Az uralkodóház középkori megnevezése jellemzően a szent királyok nemzetsége volt.

Az Árpád-ház elnevezés újkori, a dinasztiákban gondolkodó történetírásunk terméke. A magyar történelemkutatók a 18. század közepén ismerkedtek meg két a korra vonatkozó forrással, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása (első ismertetője Kéri Borgia Ferenc) és Anonymus A magyarok története című művével (Bél Mátyás). Konstantin császár szerint Árpád volt a magyarok első fejedelme, Anonymus szerint Álmos. A kor jelentős kutatója, Pray György Konstantin császár állítását tartotta elfogadhatónak. 1770-ben Pálma Károly Ferenc Pray Györgyre támaszkodva alkotta meg az Árpád-ház és az Árpád-kor fogalmakat. Az elnevezésből máig tartó gyakorlatot Katona István teremtett, aki ugyan Álmost tekintette időben első fejedelemnek, de az Árpád-ház elnevezést használta, mert – az ő megfogalmazásában – „Árpádnak a hatalma kiterjedtebb és erősebb volt, mint az apáé, Álmosé”.

A dinasztia mitikus eredete [szerkesztés]

Bővebben: Az Árpád-ház eredetmondái

A Képes krónikában fennmaradt szövegváltozat Álmos eredetéről:

Latinul:

„Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia in Scytia genuit filium, qui nominatur Almus ab eventu, quia mater eius in sompno innotuerat avis quasi in forma austuris veniens, dum esset gravida, et quod de utero eius egrederentur torrens ac in terra non sua multiplicaretur. Ideoque factum fuit, quod de lumbis eius gloriosi reges propagarentur. Quia vero sompnium in lingua nostra dicitur alm, et illius ortus per sompnium fuit prenosticatus, ideo ipse vocatus est Almus qui fuit Eleud, qui fuit Vgeg, qui fuit Ed, qui fuit Chaba, qui fuit Ethele […]”

Magyarul:

„Eleud, Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leánytól egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele […] fia.” ^[1]

Trónöröklési rend [szerkesztés]

A kor felfogásának megfelelően az Árpád-házi uralkodók születésük révén formáltak jogot a koronára. Azonban míg a vezérek esetében a család különböző ágai között öröklődött a fejedelmi méltóság, a királyok idejében már nem volt egyértelmű az öröklési rend: az elsőszülött fiú (primogenitúra), vagy a legidősebb férfi családtag (szeniorátus) jogszokása alapján öröklődjön a hatalom. A gyakorlatban mindkét elv érvényesült, s az ebből fakadó konfliktusok – nem ritkán testvérháborúk – végigkísérték az Árpád-ház uralkodásának háromszáz évét.

Uralkodók [szerkesztés]

Oldal: Egy kis töri :D
Üdv a Battleknight Turul rend honlapján :D - © 2008 - 2025 - turulrend.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat